Magyar világszabadalom a prosztatarák kimutatására

Az új teszttel egy olyan molekula mennyisége határozható meg a vérből, amelyet a prosztatarákos sejtek jóval nagyobb mennyiségben termelnek, mint az egészséges prosztata és a jóindulatú prosztatadaganatok sejtjei.

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2003-tól 2011-ig a prosztatarák évi előfordulási gyakorisága 3300 és 3800 megbetegedés között változott, és ez azt jelenti, hogy Magyarországon a férfiak körében a harmadik leggyakoribb daganatféleség. Az összes prosztatarák közül csak néhány esetben tapasztalható agresszív klinikai kórlefolyás, de korai felismerés esetén ezek is eredményesen kezelhetők. A jelenlegi vizsgálatok azonban sokakat visszatartanak attól, hogy felkeressék orvosukat.























Egy a jelenleg elterjedtnél jobb jelzőmolekula vérből való kimutatása segíti a prosztatarák diagnózisát, a várható kórlefolyás megítélését és a legmegfelelőbb kezelési mód kiválasztását a fejlesztők szerint.

Az új teszttel egy olyan molekula mennyisége határozható meg a vérből, amelyet a prosztatarákos sejtek jóval nagyobb mennyiségben termelnek, mint az egészséges prosztata és a jóindulatú prosztatadaganatok sejtjei.

A jelenleg leggyakrabban alkalmazott szűrővizsgálat a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjének mérése a vérben. A prosztata megbetegedése (pl. jóindulatú prosztata-megnagyobbodás, gyulladás vagy rák) esetén ugyanis a vérben megemelkedik a PSA szintje. Magas értékek esetén az orvos manuális vizsgálattal ellenőrzi a prosztata állapotát: a végbélen keresztül megtapintja a prosztatát, vizsgálva méretét és az esetleg meglévő egyéb kóros eltéréseket (digitális rectalis vizsgálat, DRV).

Ha a vizsgálatok alapján az orvos úgy ítéli meg, hogy fennáll a prosztatadaganat gyanúja, biopsziás mintavételre lehet szükség. A biopszia segítségével lehet meghatározni, hogy vajon kialakult-e prosztatarák, vagy jóindulatú folyamatokról van szó. A biopsziás mintavétel a végbélen keresztül a prosztatába bevezetett, ultrahang-vezérelt tű segítségével történik, amivel 10-15 kis szövethengert távolítanak el. Ezek a szövet-minták kerülnek mikroszkópos vizsgálatra, amely végleges diagnózishoz vezet.
 
A PSA-teszt hátránya, hogy nem eléggé specifikus prosztatarákra, illetve ha a betegség már kialakult, segítségével nem lehet különbséget tenni lassan növő vagy agresszíven viselkedő daganatok között. Mivel az előzetes fizikai vizsgálat és megnövekedett PSA-érték nem feltétlenül utal prosztatarákra, néha felesleges a biopsziás mintavétel, de előfordulhat az is, hogy a tű nem találja el a rákos területet, így a negatív eredmény miatt a betegség kezeletlen marad.
Új jelzőmolekula

A PSA-tesztnél korszerűbb a PCA3 (prostate cancer antigen) nevű génről átíródó molekula, az mRNS mennyiségének meghatározása. Ezt az RNS-t ugyanis a ráksejtek nagyobb mennyiségben termelik, mint az egészséges sejtek. A molekula vizeletből is kimutatható - ez a vizsgálat 2009 februárjától érhető el a Semmelweis Kft. - PentaCore Laboratóriumában, 79 000 forintért. A vizsgálathoz a vizeletminta adását megelőzően szükség van a prosztata masszírozására, ami igen kellemetlen.

Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum által kifejlesztett, világszabadalmi védettséget nyert új PROSSPEGA teszttel ugyancsak a PCA3-ról átíródó mRNS-t mutatják ki, de nem a vizeletből, hanem a vérből. A módszer jelenleg a klinikai vizsgálatok fázisában van. A mintagyűjtés az Állami Egészségügyi Központtal (HM AEK) együtt zajlik, a munkában részt vesz az Országos Onkológiai Intézet Urológiai Sebészeti Részlege is.

Dr. Prof. Papp György, az Állami Egészségügyi Központ Urológiai Osztályának osztályvezető főorvosa az [origo]-nak elmondta: ha a klinikai vizsgálatok is kedvező eredménnyel zárulnak, az új módszer valóban előrelépést jelenthet a prosztatarák diagnózisában, mivel a PSA-nál jobb jelzőmolekuláról és a jelenleg elérhető PCA3-teszthez szükséges vizeletvizsgálatnál sokkal kevésbé kellemetlen beavatkozásról, egy egyszerű vérvételről van szó. Papp György azonban felhívta a figyelmet, hogy a módszer klinikai alkalmazhatóságát egyelőre korai lenne értékelni. 

"Egy új teszt kidolgozásánál több követelményt kell figyelembe venni" - nyilatkozta lapunknak Prof. Dr. Szentirmay Zoltán főorvos, az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrumának korábbi igazgatója. "Ezzel a vizsgálattal különbséget lehet tenni a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás és a rák között, és a teszt már akkor kimutatja az elváltozást, amikor még az áttétek kialakulása nem várható. Emellett természetesen a lakosság igényeinek is meg kell felelni, azaz a lehető legegyszerűbb és viszonylag fájdalommentes szűrővizsgálatot kell alkalmazni, megfizethető áron."

Forrás: origo.hu